2009. március 18., szerda
A barátság kertjeA barátságot mondhatjuk egy kertnek, melybe sok-sok kis magot elültethetsz. Kedvesség és nevetés a locsolás, s a szeretet lesz a kinyíló virág. Türelem, megértés, gyengéd figyelem napsütésnél jobban melegítenek, Így nem hervad a szeretet virága, s aki ültette, örökké csodálja. |
“Baráthoz akkor fordulunk, Ha kell aki felvidítson. A barátot nagyra tartjuk, Hiszen kincs, nem holmi limlom. Barát, aki életünkbe Hoz száz örömöt és csodát. Ha van barátod, majd meglátod, Egyre szebb lesz a világ.”
“Nemcsak azért szeretlek, ami vagy, Hanem amivé válok, amikor velem vagy. Nemcsak azért szeretlek, amivé magad tetted, De azért is, amit velem teszel. Tetted, hogy jól érezzem magam; és jobban Bármily végzetnél, tetted, hogy éljek boldogan. Egyetlen érintés nélkül tetted ezt, Szavak nélkül, jelek nélkül. A lényed volt az, mely ezt művelte. S talán épp ebben áll a barátság.” |